Lezárult egy korszak, hat év után véget ért a rendkívüli jogrend Magyarországon

Megosztás

Több mint fél évtizednyi rendeleti kormányzást követően, a mai nappal, május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az elmúlt években a mindennapok részévé vált különleges jogrendet még 2020-ban a világjárvány, majd 2022-ben az ukrajnai háború hivatkozásával tartotta fenn a kormány, most a rendkívüli felhatalmazás helyét visszavette a hagyományos törvényalkotás.

A váltás nem volt mentes a politikai és jogi izgalmaktól, ugyan Gulyás Gergely miniszter még a folyamat elején azt jósolta, hogy a magyar különleges jogrend hamarabb ér véget, mint Európa nagy részén, a gyakorlatban az Orbán-kormány lényegében egy teljes parlamenti ciklust ezen keretek között vezetett végig.

A politikai átrendeződés után a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is óvatosságra intett. Korábban azt kérte a leköszönő vezetéstől, hogy legalább május végéig tartsák fenn az állapotot a jogi káosz elkerülése érdekében. Érvelése szerint ugyanis mintegy 160 olyan rendelet volt érvényben, amelyek hirtelen megszűnése működésképtelenné tette volna az államigazgatás bizonyos területeit.

A teljes jogi vákuumot végül egy áthidaló megoldással előzte meg az Országgyűlés. Május 9-én a parlament megszavazta azt a Melléthei-Barna Márton által benyújtott javaslatot, amely a legfontosabb veszélyhelyzeti szabályokat törvényi szintre emelte. Ez a jogszabály május 14-én lépett életbe, rögzítve azokat a pontokat, amelyeket a jogalkotó a rendkívüli állapot után is megőrizni kívánt.

Ezek közé tartozik, hogy a természeti csapásokkal (fagy, aszály) sújtott gazdák, valamint a sertéstartók hitelfizetési moratóriuma november végéig érvényben marad. A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került termelőknek pedig egészen 2027 közepéig biztosított a haladék. Továbbra is érvényben marad a 0 százalékos reklámadó, fennmarad a januári rezsikedvezmények elszámolási határideje, és bár a piaci versenyhez igazítva, de megmarad az üzemanyagár-sapka és az árrésstop is.

Emellett a javítóintézetek irányítása mostantól törvényileg is a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, illetve a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem jegyében a szórakozóhelyek felelősségét firtató szigorítások is véglegessé váltak.

Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!

Kapcsolódó cikkek